 Az első és legfontosabb: türelem. Ha valami nem úgy sikerül, ahogy tavasszal elképzelte, mindig jusson eszébe: a szintetikus, felszívódó vegyszereket használók sem dicsekedhetnek soha száz százalékos eredménnyel! Egy terület átállítása pedig hosszabb időszak, kitartó munka eredménye.
Az alábbiakban irányelvek, javaslatok olvashatók, természetesen részletes szaktanács csak a részletek (talaj, az éghajlati sajátosságok, fajok, fajták ismerete, tápanyag-ellátottság,...) ismeretével adható.
Az ökológiai gazdálkodás lényege a megelőzés, ennek elemeiről olvashat az alapelvek leírásában.
Alapelvek
1. megfelelő termőhelyválasztás
Ahhoz, hogy növényeinknek az esélyt megadjuk egészséges fejlődésükhöz, fontos, hogy optimális körülményeket biztosítsunk nekik. Ez azt jelenti, hogy az adott talaj- és éghajlati viszonyokat jól tűrő, ill. kedvelő fajokat, fajtákat válasszunk. A tuják nem azért száradoznak Budapesten, mert az osztrákok pl. sokkal gondosabbak, hanem mert az Alpokalji levegő jóval magasabb páratartalmában érzik igazán jól magukat.
A növények kiválasztásához érdemes szakember tanácsát kérnünk. Sokat segíthetnek a helyi viszonyokat jól ismerő régi lakosok, idősebb emberek. Ha ők pl. azt mondják, hogy errefelé a sárgabarack soha nem maradt meg, akkor mi se kísérletezzünk vele.
2. a talaj termékenysége alapvető!
Telepítés előtt a talaj tápanyagkészletét fel kell tölteni, mert később ezt már nem tudjuk 100 százalékosan pótolni. Többéves kultúráknál pedig fontos minden évben a lombon és a talajon keresztül is pótolni az elhasznált nyomelemeket. Ennek fontossága talán jobban érthető lesz, ha arra gondolunk: mi emberek is sokkal nehezebben betegszünk meg, ha táplálkozásunk során testünk hozzájut minden nyomelemhez és vitaminhoz, melyekre szüksége van egészséges működéséhez.
Sokan nem ajánlják a talaj forgatását, csak lazítását, hogy az ott kialakult életközösség ne boruljon fel, hanem áldásos hatásukat kifejtve minél gazdagabbá tegyék a termőtalajt. Ennek eszköze az ásóvilla.
A természetre nem jellemző, hogy a csupasz talaj ki legyen téve a Nap, a szél vagy az erős csapadék szerkezetkárosító hatásának. Ezért lehetőség szerint a műveletlen talajfelületet mindig takarjuk (mulcsozás), lehetőség szerint valamilyen szerves anyaggal, ami lehet komposzt, fűnyesedék vagy széna, szalma, stb. A mulcs késlelteti a talaj kiszáradását, védi azt az erős napsütéstől, gyomelnyomó hatása van, szervesanyaggal dúsítja a talaj felső rétegét, kedvező feltételeket teremt a talajlakó élőlényeknek, amiknek fontos szerepük van a talaj szerkezetének alakításában és a tápanyagok feltárásában.
A talajról nagyon sokat lehetne írni. Nagyon fontos még, hogy ne csak halott sókat, ásványi elemeket juttassunk növényeinknek, hanem lehetőségeink szerint minél több szerves anyagot (istállótrágya, komposzt, zöldtrágya). Így a talaj szerkezete is sokat javul, az esetleges szélsőséges hatásokat (pl. vízhiány) könnyebben kiegyenlíti, növényeink is jobban érzik magukat. Ahhoz tudnám ezt hasonlítani, mint amikor vitamintabletta helyett egy szép őszibarackot kapunk kezünkbe...
Homokosabb talajokban kevesebb az olyan anyag, amihez a bevitt tápanyagok kapcsolódhatnának. Ezért nem elég csak a hatóanyagot kijuttatni (lsd. műtrágyák), hanem fontos a talajélet segítése, a szerkezet javítása is. Erre a szerves tápanyagpótlók sokoldalú összetételüknek köszönhetően jól alkalmazhatók, így nemcsak a talaj tápanyagtartalma, hanem annak szerkezete, vagyis tápanyagmegtartó ill. tápanyag-szolgáltató képessége is javítható. A kötöttebb, agyagosabb talajokat ajánlott osszel felásni, hogy a téli csapadékból minél többet be tudjanak fogadni.
3. segítőtársaink: védőnövények, ragadozórovarok, madarak
Az ökológiai gazdálkodás céljai között a talaj termékenységének fenntartásán túl az ökológiai sokszínűség megőrzése is szerepel. A fajok eltűnése sajnos nemcsak a brazíliai őserdőkre jellemző, hanem szűkebb lakóhelyünkre is. Sokan panaszkodnak mostanában a madarak eltűnésére...
Az egyensúly megőrzésének egyik alapja, hogy a természethez hasonlóan minél többféle fajt érdemes megtelepíteni. Minél többféle növényt ültetünk, ill. társítunk megfelelően, annál több energiájukba kerül a kártevőknek megtalálni tápnövényeiket, így testi gyarapodásuk ill. szaporodásuk máris gátolt bizonyos mértékig. És akkor még nem beszéltünk a növények védő- ill. riasztó hatásáról!
A növények egymást védő hatásán túl a rovarevő madarakra és kártevőink más természetes ellenségeire is érdemes gondolni. A ragadozóatkák, katicák és más ragadozó rovarok bizonyos idő elteltével felszaporodhatnak kertünkben, és a növényvédelem gondjának nagy részét leveszik vállunkról. Ehhez viszont türelem szükségeltetik!
A sünnek rőzserakás szolgálhat jó búvóhelyül, a madaraknak nyáron itatót, télen pedig etetőt készítsünk ki (nagyon fontos a téli madáretetésnél, hogy ha egyszer elkezdtük, ne hagyjuk abba, mert az odaszokott madarak kis testében nincs annyi tartalék energia, hogy a hidegben más helyet keressenek maguknak!). A nagy étkű ragadozórovar, a fülbemászó szalmával tömött virágcserépben el tud bújni napközben, s a ragadozópoloskáknak szaporodásukhoz szükségük van a virágzó fűfélék virágporára. Ilyen és hasonló apróságokkal sok segítőtársat nyerhetünk magunknak.
4. Előzzük meg a bajt!
Talán az eddigiekből is kitűnik, hogy az ökológiai gazdálkodás gyakorlatában sokkal nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés, mint a fellépett betegségekkel szembeni védekezés. Ezt szolgálja a harmonikus tápanyagellátás, a fajgazdagság, az optimális faj- és fajtaválasztás.
Jól bevált segítség a csalánlé akár megelőzni, akár kúrálni a már fellépett problémákat. A fehérürömből, varádicsból készített leveket a cseresznyelégy, a lótücsök ellen ajánlják.
Gombabetegségek ellen a fentieken túl a megfelelő sor- és tőtávolság, ill. a levelek fizikai ellenálló képességét növelő ásványőrleményekkel, növényi anyagokkal, pl. zsurlóval történő permetezés is ajánlott.
A munka azonban nem tavasszal kezdődik, amikor már kipattantak a rügyek. Még a nyugalmi időszakban nagyon fontos a az elhalt növényi maradványok, lehullott levelek összegyűjtése vagy talajba forgatása, hogy a következő évi fertőzések esélyét csökkentsük. Ilyenkor használhatunk olyan lemosószereket, melyek a pajzstetveket, levéltetveket, gombák áttelelő képleteit elpusztítják, de nem kell félni attól, hogy a zöld lombot leperzselik. A lemosó permetezések elengedhetetlenek a biokertben, s szerencsére többféle lemosószer áll a biogazdák rendelkezésére is.
5. Gyomirtás
Olyan gyomirtó szer nem létezik, melynek használatát az ökológiai gazdálkodás elvei megengedik. Így a megelőzésen és a kézi kapáláson túl nem sok lehetősége marad a kiskerttulajdonosoknak. Sokat segíthet a talajtakarás is. Igyekezzünk a gyomnövényeket maghozás előtt eltüntetni a kertből. A termikus gyomirtás lényege, hogy valamilyen módon (lángszóró) nagy hőt juttatnak a nem kívánatos növényekhez, így azok elfonnyadnak, elszáradnak. Ez inkább nagyüzemekben alkalmazott eljárás.
Fűvetés előtt érdemes a talajt többször átforgatni, a gyommagokat csírázásra kényszeríteni, s akis növényeket újra a talajba forgatni. Így csökkenthető a talaj gyommag-tartalma.
Sok helyen ajánlják a forró vizet, de nem szabad elfelejteni, hogy ilyenkor a talajélet is erősen károdik.
6. vetési naptár
Szintén tapasztalatokon alapul a vetési naptár használata. Ennek lényege, hogy a Hold állásához igazodva időzítik a kerti munkákat. A vetés, ültetés, de a metszés, betakarítás időpontjának helyes megválasztása megmutatkozik a növény vitalitásában, a termés minőségében, eltarthatóságában. A Vetési naptárban a vonatkozó tudnivalók és néhány jótanács is olvasható a gyökér-, levél-, virág- és termésnapok felsorolásán túl.
7. Kell-e használni a biogazdának preparátumokat?
Az ökológiai gazdálkodásnak több irányzata van. A biodinamikus elv követői növényi és állati anyagokból álló homeopatikus készítményeket használnak, melyek nagyon kis koncentrációkban hatnak, inkább csak az energiák közvetítése révén. Használatuk a tapasztalatok szerint jótékony hatással van a növényekre, de természetesen más technológiák is használhatóak a környezetkímélő élelmiszer-előállításban. A biodinamikus módszerekkel előállított élelmiszereket a Demeter ellenőrző szervezet védjegye jelzi.
További hasznos tanácsok:
|
A lap tetejére