Évente kb. 30 000 olyan vegyületet állítanak elő, amelyek előtte nem léteztek a világon, s ebből két-háromezer piacra is kerül. Festékek, gyógyszerek, növényvédőszerek, kozmetikumok, élelmiszeradalékok, mosóporok, tisztítószerek, ruhafestékek...

E vegyszerek emberi szervezetre gyakorolt hatásáról keveset tudunk, hiszen ilyen kísérletek nem folytathatók. Tájékozódni legfeljebb állatkísérletekből lehet, ill. megbetegedések, munkahelyi balesetek jelzik: nem árt az óvatosság. Ezt erősíti meg az is, hogy a növényvédőszer-engedélyezés gyakorlata szerint független szakértők nem vizsgálják az új termékek hatását, hanem a gyártó írja le saját tapasztalatait - s az ő érdekeit sejthetjük...

Elgondolkodtató az is, hogy számos olyan növényvédőszer van, melyet több országban már nem engednek használni - csak gyártani és exportálni-...

AMIRŐL RITKÁN HALLUNK - Adatok az agrokemikáliák élettani hatásáról

• 3,7-13,5-szer magasabb a műtrágya felhasználásával termesztett saláta nitráttartalma, mint azé, amelyik csak komposztot kapott.
• A mezőgazdasági kártevők ellen használt metil-bromid 50-szer hatékonyabban rombolja az ózonréteget, mint a fluorokarbon (CFC, pl.: feron) típusúak.
• Az Északi-tenger erősen szennyezett vizében élő lepényhalak 40 %-a májrákos.
• A DBCP hatóanyagú növényvédő szerek esetében 100-1000 óra az a munkában töltött idő, ami visszafordíthatatlan férfimeddőséget okoz.
• Patkányokon vizsgálták, hogy egyes gyomirtók milyen fejlődési rendellenességeket okoznak. Az utódok között gyakoriak voltak a fejlődési rendellenességek: nyitott szájpadlás, torzszülött utódok, vese- és légzőszervi rendellenességek, májképződési zavarok, sokujjúság, szemképződési zavar, idegrendszeri és csontképződési rendellenességek.
• Részben a fémtartalmú peszticidek felelősek az autoimmun betegség kialakulásáért, amely során a szervezet saját sejtjeit támadja meg.
• Egyes agrokemikáliák szerkezetükben, és így hatásukban is hasonlítanak a gerincesek nemi hormonjaira, az ösztogénekre és az androgénekre. Ezek a hormonok a szaporodási folyamatokat, valamint a másodlagos ivari jelleg kialakulását szabályozzák, ezért a hozzájuk hasonló anyagok hatása is ezen a területen jelentkezik. Csökken az életképes hímivarsejtek száma, nőknél pedig megnövelik a mellrák kockázatát.
• 1961 és 1980 között a búzatermeléshez felhasznált műtrágya mennyisége 5,1-szeresére emelkedett. A termésátlag ezzel szemben csak 2,2-szeresére nőtt, míg a vizsgálati időszak végén az egyik legfontosabb minőségi jellemző, a nedvessikér tartalom csak az 1961-es érték 67%-át érte el.
• A kijuttatott peszticidek jelentős része nem éri el a növény felületét, szakszerűtlen légi kijuttatás esetén például 10-60% a célhelytől 300 méterre szállhat, belekerülve az élővizekbe. í A klórozott szénhidrogének és a fémtartalmú készítmények a zsírban gazdag szövetekben halmozódnak fel, fogyáskor pedig felszabadulnak, belekerülnek a vérkeringésbe és kiválasztódnak a tejjel. Ez különösen veszélyes az anyatejjel táplált csecsemőkre nézve.
• 1990-ben az amerikai kukoricatermés 12 %-át tették tönkre a rovarok, pedig 14 000 tonna rovarölő szert szórtak rájuk. 1945-ben, amikor rovarölő szereket még nem használtak, a termés mindössze 3-4 %-át ették meg a rovarok.
• Nemcsak a kijuttatás, hanem az agrokemikáliák gyártása és raktározása során is szennyezik a környezetet, és akkor a balesetekről és a veszélyes hulladékok tárolásáról még nem is beszéltünk. Sajnos idetartozik a garéi hulladéktároló problémája is.
• Az északi tenger partjainál 1988-ban tömegesen pusztultak el a fókák. A vizsgálatok szerint egy korábban már ismert, de halálos veszélyt nem jelentő vírus végzett velük. Spanyolországban 1992-ben hasonlót tapasztaltak: olyan vírusos betegségnek esett áldozatául több, mint ezer delfin, amely korábban nem volt halálos kimenetű. A kép ekkor állt össze: a klórozott szénhidrogének a lipidgazdag szövetekben, többek között a csontvelőben halmozódott fel. Ott, ahol az immunválaszokban részt vevő fehérvérsejtek képződnek. Ne felejtsük el, hogy az immunrendszer gyengülése milyen szerepet játszik a daganatos megbetegedésekben! Magyarországon a klórozott szénhidrogének rovarölőszerként való felhasználása engedélyezett és elterjedt...

Ezek az adatok csak egy-egy hatóanyagról szólnak, azt szinte lehetetlen nyomon követni, hogy ez a sokféle idegen anyag hogyan viselkedik szervezetünkben - külön-külön és egymással is. E hatások ideig-óráig való tolerálása ugyan alkati kérdés is, de sajnos nehezen elképzelhető, hogy van olyan ember, aki előbb-utóbb ne kerülne kapcsolatba e negatív hatásokkal valamilyen formában.

Forrás:

Ángyán József - Menyhért Zoltán: Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszerű környezetgazdálkodás
Polgár László szerk.: A biológiai növényvédelem és helyzete Magyarországon
Darvas Béla: Virágot Oikosznak
Könczey - S. Nagy: Zöldköznapi kalauz
Biokultúra Egyesület